Elfuserált punk torta

 

Igazán érdekes kérést kaptam két hete... A "főnököm" rendelt egy tortát az egyik haverjának, aki az 50. szülinapját ünnepelte és punk (vagyis néhány évtizede az volt). :) Tudni kell, hogy halvány lila gőzöm sem volt ilyenekről... Fogalmam sem volt, hogy milyen a punk stílus. Meg úgy általában a rock témában nem nagyon vagyok otthon... Ha valami R&B, rap, vagy hip hop stílusú tortát kértek volna, azt örömmel megcsináltam volna, sőt ezek a stílusok közel is állnak hozzám. :) De hogy én meg a punk életérzés... Hujjujjj. :)

Na szóval, elkezdtünk ötletelni, hogy akkor mégis milyen torta kellene. Megmondom őszintén, hogy amit ők adtak ötletet, én azonnal elvetettem... A Sex Pistols egyik cd borítóját kérték, kicsit módosítva és 50. szülinapra hangolva. Egy az, hogy elég ötlettelen dolog, a másik pedig, hogy ha nincs ultra precízen megcsinálva, akkor csúnya... Végülis ezt a változatot kérték és bazi ronda lett. :) Látszott, hogy mennyire távol állt tőlem és ráadásul semmi saját ötletet nem vihettem bele, ez meg is látszik.

Mielőtt elkezdtem a tortát csinálni,  hosszas kiselőadást hallgattam arról, hogy milyen volt az igazi "ősi" punk stílus itt Angliában... :) Mert ugye a punk zenét itt a Sex Pistols honosította meg és a lázadó kamasz angolok totál oda voltak értük. Egyébként is itt úgy tartják, hogy ők valami egészen forradalmian új stílust honosítottak meg és a későbbi rock zenei világ részben ebből is építkezett, vagy építkezik a mai napig is. Ez maga az apuka mondta nekem, aki szintén oda van a punk zenéért... Tehát ami a lényeg a stílust illetően... Biztostűk az orrban, szájban, fülben, szemöldökben, nadrágon, pólón és úgy egyáltalán mindenfelé. :) Neon színű kiegészítők. Fontos volt még az angol zászló is, például pólón, vagy a csőnacin hordva. Aztán még politikai jelszavakat és szimbólumokat viseltek magukon. A naci minél kopottabb, koszosabb és foltosabb, annál menőbb volt. :) Jellemzőek voltak még a bőr cuccok szegecsekkel, na meg a punk haj... Csodásan hangzik, ugye...? :) Egyébként belinkelek nektek egy klipet a Sex Pistols-tól... Furi fazonok... Láthatjátok, hogy pl az énekes mozgása hasonlít egy csípőficamos gizda kígyóéhoz. :) Na és a közönségre nézve is vannak jelenségek... Hát érdekes korszak lehetett ez... De Angliához nagyon is illett én úgy gondolom. Amúgy itt megfigyeltem azt, hogy az emberek szeretik elengedni magukat és szeretnek lázadozni fiatal korban (de még idősebbek is tudnak furik lenni). Ha pizsamában mennek vásárolni, akkor max a túristák szisszennek fel, az angoloknak ez már "normális". Vagy ha állatjelmezben mennek bulizni, akkor abban... És ha nyáron szőrös csizmát akarnak viselni, akkor megteszik. Ha nekik ez jó, miért ne csinálják?! És úgy egyáltalán itt senki nem törődik azzal, hogy mit mond, mit gondol a másik. Élik a saját életüket úgy ahogy akarják és kész. Nem beszélnek ki senkit, nem áskálódnak, nem irigyek, nem vájkálnak mások magánéletében. De ez így is van rendjén. Azt hiszem Magyarország ebből tanulhatna. Otthon elég sok galiba van abból, hogy az emberek túl sokat foglalkoznak mások életével... Nem kellene. Persze azért nem mindennel értek egyet, ami itt megy... :) Eléggé őrültek tudnak lenni. :)

Amikor kész lett a torta, az apuka előkapta a Sex Pistols cd-jét (mert hogy pont ugyanez is meg van neki, ami alapján a torta készült) és azt hallgattuk egy darabig elég súlyos hangerőn. Ment a nagy éneklés, meg a furi tánc is! :) A lányok is becsatlakoztak! Én meg a végére már egészen elkezdtem élvezni a punk zenét... Azóta pár számot ismét meghallgattam... :) De neeeem, ne aggódjatok, nem leszek punk. :)

Köszönöm ám a segítséget a tortás cimbiknek is, akik megpróbáltak ötleteket adni! Eszter, Pixie és a többiek! :)

Egyébként megmutatom már ezt a rozzant tortát...

Nagyon rondán sikerült megfestenem... Az egyik az, hogy elcsúsztam a betűkkel... A másik pedig, hogy két féle fekete festékem van itthon és egyikkel sem tudok a fondantra festeni, mint rájöttem... Mindkettő olajos bázisú és szétcsapódnak, miután felfestem őket. Tehát valódi küzdelem volt a betűk kipingálása... Egyébként készítettem stencilt, hogy én majd azt rányomom a tortára, szépen ott maradnak a betűk körvonalai és azokat majd szépen kipingálom... Hát sehogy nem tudtam átnyomtatni a tortára a stencilt... Én annyit próbálkoztam pedig, hogy már a szemem jojózott... Végül egy idő után feladtam és nekiálltam szabad kézzel... Látszik is a végeredmény. Minden elismerésem azoké, akik csodás és precíz dolgokat tudnak tortára festeni! Többek közt neked is szól NELLY! :)

Na mindegy, túl vagyok ezen is, kiküzdöttem, lett amilyen lett... És azért hozzáteszem, hogy tetszett nekik a végeredmény. Jajj fúúúj, majdnem elfelejtettem... A töltelék tudjátok mi volt?! Blööö... Vajkrémet kértek... Vaj, cukor, vanília aroma. Pff. :)

Megmutatom a videoklipet... :)

Na és megmutatom azt is, amit én valójában akartam volna készíteni... Ez lett volna az én ötletem... Meg is szerkesztettem magamnak a képet nagyjából. De lefújták sajnos. Pedig ezt annyira megcsináltam volna...

A torta tetejére egy lobogó (gyűrten elrendezett) angol zászlót akartam tenni a közepén egy punk koponyával... :) Nekem sokkal jobban bejött volna, mint ez a cd borító és sokkal de sokkal szívesebben elkészítettem volna, na meg a végeredmény se lett volna ilyen béna szerintem... De nem én döntök ilyen ügyelben ugyebár... :) Azért megmutatom az én tervemet is.

Na ennyit a punk sztoriról... Legalább most már fogom tudni milyenek voltak a punkok régen! :)

Egyébként nagyon köszönöm mindenkinek, aki ellátogat ide hozzám a blogomba... Nemsokára elérem a 100.000-es látogatottságot! :) Óriási! KÖSZÖNÖM!!!! :)

Nudleee