Igazi angol teadélutánon jártam! :)

Először is szeretném közölni veletek, hogy vasárnap elkészítettem a blogom facebook oldalát. Szeretettel várok oda is minden érdeklődőt! :) A jobb oldalon láthatjátok az elérhetőséget. Köszönöm ha megtiszteltek a figyelmetekkel ott is. :)

Hűűű tele vagyok élményekkel! Minden nap valami újat tapasztalok! Kicsit úgy érzem magam néha, mint aki csodaországba csöppent. Szóval most szombaton a vendéglátó családom hivatalos volt egy teadélutánra. Voltak olyan kedvesek, hogy engem is magukkal vittek! Nagyon vártam, hiszen tudtam, hogy ez megint valami egészen új dolog lesz!

Előljáróban egy kép a terített asztalról. :) Pompás, nem igaz?! Olyan finom volt minden, mint amilyennek látszik! :) Nézzétek meg a kép alján található lekváros sütiket! Később beszélni fogok róluk! :)

 

 

Aznap reggel elmentünk plázázni, mert az anyukának épp ezen a héten volt a szülinapja (igen, csináltam neki tortát és majd meg is mutatom, de ez megint más sztori :) ) és vásároltunk neki pár dolgot. Aztán amint már említettem, a Hampton Court Palotába mentünk. Először a "főnököm" bevitt a konyhába. Ugye írtam régebben, hogy ő Michelin csillagos séf. És a Hampton Court Palotában is szokott főzni többek között. Szóval bevitt a konyhába és bemutatott a fő cukrásznak, a séfeknek, az esküvőszervezőnek és mindenkinek... Irtó rendes pasas, komolyan. Nagyon tisztelem őt és ezt a családot. Mindenkinek eldicskedtünk a tortáimmal (vittem a fotóalbumomat és mindenkinek megmutogattuk) és nagyon tetszett nekik. Egyébként soha nem jártam még professzionális konyhában előtte. Nagyon élveztem. Sürgés-pörgés mindenfelé, aztán az a rengeteg étel... Szinte 20 centinként más illat csapott meg! A cukrász részlegben pedig épp esküvői torta készült. Kimentünk a díszterembe is, ahol óriási, gyönyörűen megterített kör asztalok várakoztak a násznép érkezésére.

Aztán megebédeltünk. Szuperjó dolgokat ettem. Grillezett csirkemellet tepsiben sült burgonyával, párolt zöldségekkel, friss salátákkal. Mindennek pont tökéletes íze és állaga volt. Ettem még egy mini padlizsános cukkinis lepényt és zárásként nagyon finom mandulás süteményt. Sajnos a palotáról nem tudtam képeket készíteni, mert mi a "művészbejárón", azaz hátulról mentünk be és ráadásul az eső is szakadt... Ki hitte volna... :) Ez az állandó esőzés és hideg már kikészít! De azért google-ból szedek le egy képet és megmutizom. :)

Ígéretet kaptam az apukától, hogy ezen a héten szombaton elmehetek vele újra és ott is tölthetem a napomat! Elnézhetek majd egy-két trükköt a konyhában! Nagyon várom!!!! :)

Aztán elindultunk a teadélután helyszínére! :) Izgultam picit, mert tudtam, hogy a családjukból sok mindenki ott lesz és nem tudtam hogyan fogadnak majd... De kár volt izgulni, mert mindenki nagyon cuki volt! :) Végig kérdezgettek engem amíg ott voltunk, hogy jól vagyok-e, kérek-e valamit, egyek, igyak, stb. Amikor beléptünk, az első amit megláttam a sok díszes teáscsésze volt szépen felsorakozva egymás mellé. Amikor rájuk néztem, egy nagyon régimódi kép villant be az agyamba. :) Érdekes volt. Mintha magam ellőtt láttam volna ilyesmi elegáns csészékből teát kortyolgatni pár kalapos hölgyet egy szép udvarban. Valahol talán láttam ilyesmi festményt, vagy filmet, azt gondolom.

Írtam a bejegyzés elején, hogy a lekváros sütikről fogok írni. Irtóra tradicionális és igazi angol sütikről van szó. SCONE a nevük. Igazából úgy néznek ki, mint nálunk a pogácsák, csak édesek. A tésztájuk kicsit emlékeztetett a képviselőfánkra (de csak ízre és nem állagra), vagy valami vajas tésztára. Szóval miután kisültek és kihültek, kettévágják őket, clotted cream-et és valami finom eperlekvárt raknak a tetejére. Megpróbálom elmondani mi is ez a clotted cream. Végre megtudtam mi ez és milyen ízű. Kicsit már kezdenek letisztulni a fejemben ezek a cream dolgok. :) Szóval ez egy irtóra sűrű tejszínkrém. Olyan állaga van, mint a krémsajtnak. És az íze pont olyan, mint amikor gyerekkoromban a nagymamám igazi tejet forralt és amikor kihült leettem a az aludt tej tetejéről a tejnek a "fölét".  Nagyon zsíros krém. Utánanéztem, 65% zsírt tartalmaz. Amúgy nekem bejött ez a Scone! :) Mondjuk én mindenféle édességet szívesen magamba tömök! :) Annyi, hogy mazsola volt benne, amit én nem szeretek. De ügyesen kikapkodtam belőle és már nem is volt gond! :)

A másik baj, hogy nem szeretem a forró teát. :) Szóval annyira nem vettem ki a részem minden élvezetből a teadélutánon. A többiek viszont igazi angolokhoz méltóan egyfolytában teát iszogattak a szendvicsek és a sütik mellé. Amúgy nehogy azt gondoljátok, hogy finnyás vagyok... Jégkrém és fagyi, forró tea, mazsola, üdítőitalok (csak vizet iszom). Ezeken kívül mindent megeszek és megkóstolok. :) Sikerült annyi mindent magamba tömni aznap, hogy 1 kilót biztos felszedtem. :)

Csudiszépséges cupcake-ek, csudiszépséges csipke köntösben. :)

 

 

És még cupcake-ek! :)

Terített asztalka! :) Mindenféle finomsággal és jósággal! :)

 

 

 

Hát gondolhatjátok mennyire jól éreztem magam! :) Kedves emberek, jó kaják... :) Na és még volt egy játék is, aminek én voltam a bírája, mert hogy szerintük én voltam közülük a leghozzáértőbb. :) Cupcake díszítő verseny volt. Kikevertünk egy csomó féle színű cukormázat, habzsákba töltöttük őket és mehetett a díszítés. Először gyerekeknek, aztán felnőttek. Természetesen mindkét esetben az volt a véleményem, hogy mindenki nyert! :) Tényleg jól éreztem magam! Aztán nem sokkal ezután elköszöntünk.

Hazafelé még meghívtak kínai étterembe vacsorázni. Komolyan mondom, hogy az otthoni összes kínai kaja, amit eddig kóstoltam, pocsék. :) Pedig már elég sok felé ettem, mert szeretem a kínai konyhát (is). De rá kellett jönnöm, h borzalmas amit otthon árulnak...

Itt valami iszonyú friss volt minden és szuper alapanyagokból készültek az ételek. 6 Fontért bármennyit lehetett enni. Szedtem pirított tésztát (otthon ugye ez tele van méteres darabokra vágott káposztatorzsákkal, meg óriáshagymákkal, meg mittudomén...), hát itt nem. Párolt sáfrányos rizst, amiben garnélarákok és némi friss zöldség volt, marhahúst feketebabos szósszal, és zöldséges tofut választottam. Isteni volt minden! Aztán a család, miután áradoztam, hogy én még ilyen finom kínai kaját nem ettem, közölte velem, hogy ez nem jó étterem... És itt nem olyan finom a kaja... Hát el voltam hülve.... :) Azt mondták majd elvisznek Londonba a kínai negyedbe és ott megtudom mi az igazi kínai kaja... :) Okés, én nem vagyok ellenére! ;)

Csináltam egy képet az étterem belsejében.

Kóstoltattak velem még egy dolgot. Egy vékony palacsinta szerű fehér tészta lapba kentünk fűszeres szilvaszószt, belerakosgattunk csíkokra vágott újhagymát és uborkát, végül apróra vágott kacsasültet raktunk bele! Kicsit féltem tőle, mert az édes és a sós íz együtt nekem nem minden esetben jön be, de ezek iszonyatosan harmonikusan passzoltak egymáshoz! Nagyon-nagyon ízlett!!!! :)

Na jól van befejezem, mert már megint írtam egy regényt! :)

Nudleee