Az első Angliában készült torta sztorija

Furcsa... 1. torta itt Angliában... 100. bejegyzés a blogban... :) Valódi ünnepi számok, nem igaz? :)

Szóval... Túl vagyok a legelső sütésen. Ugye ahogy leírtam, AuPair vagyok itt Angliában és a két "nevelt lányom" nagymamájának készítettem ezt a tortát. :) A család megkért, hogy alkossak valamit. Örültem is, meg nem is... Komolyan mondom, itt minden nap kihívás... A vezetés, az ismerkedés (még nem sokat mozdultam ki itthonról, így még sajnos nincsenek barátaim, de ami késik nem múlik...), a nyelvet is meg kell szokni még (bár picikét minden nap jobban megy), na és a múlt heti nagy kihívás többek közt ez a torta volt. Rögtön meg is mutatom. Aztán leírok mindent, hogy milyen kihívások elé állított ez a 20 szeletes torta...

Otthon is túlagyalok minden tortát, ahogy tudjátok is... Mindig írok erről, hogy hajlamos vagyok túlaggódni mindent... Ebben az esetben ez extrán meg volt. :) Gondoljatok csak bele... Idegen alapanyagok, eszközök, sütő... Ráadásul az otthoni szuper kis felszerelésem szinte teljes hiánya... Szerencsére itt ez a tortás bolt a közelben, amiről beszéltem! :) A család pedig volt olyan kedves, hogy elküldött oda bevásárolni, mielőtt belefogtam a tortába. Mivel ők úgyis le tudják vonni a cégüknél az ilyen dolgokat, így mondták, hogy vegyek meg mindent, amire szükségem lesz. Nagyon hálás vagyok nekik ezért... Illetve nem csak ezért, mivel millió dolgot köszönhetek nekik. Irtó jó helyem van, nagyon kedvesek velem!!! Na! Visszakanyarodva a témához. Szóval elmentem szépen a tortás boltba és megvettem pár alap dolgot, amivel össze tudtam hozni a tortát. Mivel hölgynek készült, ezért megbeszéltük itthon, hogy virágosat fogok készíteni! :) Legalább volt alkalmam gyakorolni, amit Alan Dunn-tól tanultam  a cukorvirág készítő tanfolyamon. Vettem 2 féle szilikon erezőt, rózsa kiszúrókat, 4 féle szirom festéket (alap színek, mint piros, zöld, sárga, fehér - még kéket kell majd valamikor vennem), virágmasszát, drótokat, virágszalagot, és ami még soha nem volt... Igazi tortaalátétet. Tudjátok, az a vastagabb kerek tálca szerűség, ami ezüst színű. Ha jól emlékszem, kb 750 Ft volt... Nem vmi olcsó... És olyan vékony rétegben van rajta a fólia, h szerintem max 2x lehet használni... Egyébként nagyon könnyű. Mintha hungarocell lenne. De attól azért erősebb vmivel. És még a nagyobbik lány választott egy "Happy Birthday" feliratot, ami ezüst színű. Ragaszkodott hozzá, hogy ez is rajta legyen a tortán! :)

Szóval meg volt a felszerelés nagyjából, így nekikezdhettem az ügyködésnek. Először is a rózsa drótos részeit készítettem el. Hagytam őket száradni. Másnap a többit. Pillangót, leveleket. Harmadik nap pedig kisütöttem a tortát, kifőztem a krémet és kifestettem a díszeket. (És utolsó pillanatban láttam, hogy kell még egy pillangó a tortára, szóval utolsó pillanatban összedobtam még egyet... Szerencsétlen eléggé nyomi lett... Ő van közvetlenül a felirat mellett...)

Szóval a tapasztalatok... A végeredmény közel sem olyan lett, mint otthon.

A piskóta... A liszttel nem nagyon voltam megelégedve. Kicsit szürkés-sárga színe lett a piskótának, és nem is lett olyan nagyon pihe könnyű szinte habos állagú a kész piskótám. Otthon sokkal puhább állagú és nagyon szép arany-sárgás színű.

A krém... Hát ez se olyan... Tudni kell, hogy hoztam otthonról egy csomó puding port... :) Vaníliás krémet készítettem. Az alapját úgy, ahogy otthon... Kifőztem a krémet. Aztán amikor kihült, kikevertem a sótlan vajjal. Mert itt két féle vaj van. Sós és nem sós. :) Nyilván sótlan vaj kell a sütikhez. A többi mondjuk főételekhez, mártásokhoz, stb... Szóval kikevertem a vajat a cukorral. Állagra jónak tűnt. Aztán összekevertem a kihült főzöttkrémmel... És megkóstoltam... Kiábrándító lett a végeredmény. :) Nem is tudom mihez hasonlítsam... Hát erősen érződött a vaj íz, és a vanília kevésbé... Viszont ha azt vesszük, hogy ők sima vajkrémmel töltenek meg egy csomó mindent... Nem azt mondom, h nem lehetett megenni, de amit otthon szoktam készíteni az klasszisokkal jobb.

Legközelebb majd kipróbálom a tejszínt. De elsőre nem mertem, mert nem tudom hogy viselkedik. Ebből is kettő félét lehet itt kapni, mint a vajból... Double Cream - ezt fel lehet verni. És Single Cream - ezt nem. Slussz... Ennyi. Nem úgy, mint otthon, hogy állati, növényi és azon belül 25 fajta. :)

Mindegy, a lányoknak adtam belőle kóstolót... Vártam, hogy majd kifordul a szájukból. :) És visítva mondták, hogy ez milyen finom és hogy legyen már kész az a torta. :) Hát ők tudják. Ha nekik jó, akkor nekem is. :)

A következő lépés a burkolás volt. Nyújtásra kész fondantot hozott nekem az anyuka a Tesco-ból. 1 kg-os kiszerelésben lehet kapni. Kb 1000 Ft... A Tesco-ról majd írok nektek később... Meghökkentő dolgokat. Előljáróban annyi, hogy az árak annyira alacsonyak, hogy el se hittem... ÉS JÓ MINŐSÉGŰ MINDEN!!!

Itt van a fondant, amit használtam. Lefényképeztem.

Nem tudom látjátok-e mennyire vastagon van burkolva az a torta azon a képen a fondant zacsiján?! :) Na ez nem az én stílusom. Szóval a szokásos vastagságúra nyújtottam. Úgy ahogy otthon szoktam. Hát valljuk be, nem fedett rendesen... :) Láttam a piskótát alatta. De ezen megint csak én voltam felakadva... :) Egyébként ízre ez a bigyó nem túlzottan jó. Ehető, de nem az én ízlésem. Üzenem annak, aki nem szereti az unidec-et, hogy az márpedig nagyon finom! :) Legalábbis ehez képest! Ja és ugye új anyag volt ez a burkolóanyag a számomra, így 3x ragadt le, mire fel tudtam emelni a munkalapról. :) Ragacsos kicsit. De ezt leszámítva iszonyúan jól kezelhető és tökéletes állagú. Szóval csak meg kell szokni, hogy jobban alá kell porcukrozni, vagy keményítőzni és a végeredmény szuper (leszámítva azt, hogy jó vastagra kellene nyújtani, hogy igazán fedjen). :)
Ja és a nyújtó... Hát egy nem tudom hány kilós márvány hengert képzeljetek el. :) Ami forgó fa nyeleken van. Ezzel nyújtottam.

A torta alját körben halvány rózsaszín gyöngysor mintával szerettem volna díszíteni. A kevés dolgok egyike, amit otthonról magammal hoztam, az a szilikon gyöngysor mintázó. Hát úgy beleragadt ez a cucc, hogy ki sem bírtam szedni belőle... Nem hogy a gyöngysort, hanem egy gyöngyszemet se... :) Pedig beraktam fagyóba, ahogy kell... És alá keményítőztem. De semmit nem ért... :)

A családnak van itthon "NAGYON PIROS" ételfesték pasztája. Egy morzsányit raktam kb egy öklömnyi masszához és olyan rózsaszín lett, hogy csak na. :) Szóval sodortam egy hurkát és maradt a kagyló végű eszközzel való díszítés a torta aljára....

A végeredmény nagyon tetszett a családnak! Végülis nekem is nagyjából. Kinézetre legalábbis. :) Mutatok még egy közelebbit a díszekről.

Úgy nézzétek, hogy minden színt élénk, erős színekből kevertem. 1-1 darab sziromfestékem van. Piros, zöld, sárga, fehér, ahogy leírtam. De hála az égnek remekül lehet őket keverni és vegyíteni egymással.

Ööö, még valami... A tortát nem engedték berakni a hűtőbe. :) Itt valahogy nem annyira szokás, de nem értem miért. Talán mert itt általában hűvösebb van. :) Amikor megérkeztem, red velvet (vörös bársony) cupcake-eket készítettek itthon és majdnem egy hétig álltak a konyhapulton folpack-al letakarva. Na most én ezt nagyon furcsállottam akkor is. Gondoltam biztos nem esszük meg. De igen, megettük. :) És nem volt semmi bajuk. Szóval amikor kész lettem a tortával, mondtam, hogy akkor berakom a hűtőbe. És kérdőn néztek rám, hogy ugyan miért is tenném ezt?! :) Mondtam, hogy hát tojás, meg vaj van benne... Stb... De mondták, h nem kell berakni, mert különben is szét fog esni a rózsa a párától (hiába mondtam, h nem), meg amúgy is legyen meglepi másnap a nagyinak, nehogy meglássa, szóval vigyem fel a szobámba. :) Hát fel is vittem. Nézegettem fogdostam. Már azon vihogtam magamban, hogy még soha nem töltöttem el egy éjszakát egy tortával! :) Vártam egyébként, hogy mikor kezd el szétfolyni. :) Ez így ment kb 1,5 órán keresztül, amikor mondtam nekik, hogy lehozom, és berakom a hűtőbe. Aztán megkérdezték, hogy miért, csak nem meleg van a szobámban? :) Nem volt az egyébként annyira (nekem nem, de a tortának IGEN), szóval mondtam, hogy igen, meleg van. Mondták, hogy sebaj, akkor átviszik az ő szobájukba, mert ott hűvösebb van. :)))) Bumm. Okés. Ők tudják, gondoltam... És onnantól kezdve megpróbáltam nem aggódni érte. Másnap délután felvágtuk. És nagyon ízlett nekik! :) Egészen hétfőig eszegettük. Végig a konyhapulton volt! Aztán keddre maradt kb 3 szelet. Amire délben rárepült az anyuka. Aztán szomorúan jött oda hozzám, h nagyon sajnálja, de ki kellett dobnia a maradékot, mivel elkezdett megpenészedni az alja... :) Még ilyet! :)

Következőleg írok majd az itteni árakról és a boltok kínálatáról. Hamarosan elmegyek Tesco-ba. Majd készítek pár képet! Azt hiszem egy-két dolgot látva meg fogtok döbbenni... :)

Nudleee